7. fejezet - Csavaros szerelem

Sziasztok. Végül én írtam a felyezetet. (Rose) Ezen kívűl hozta nektek egy új dizit. Az eddigiek közül, ez a leghosszabb fejli, több mint 3 oldalas. Remélem tetszik. Szeretetteljes üziket kérek. 3-AS KOMIHATÁR. :)


Vadul viszonoztam a csókját. Akartam őt. Azt akartam, hogy szeressen. Hogy szeressük egymást... Élveztem. Ennyire még senkire nem vágytam. (Igazság szerint még életembe nem vágytam senkire) Karjai biztonságot nyújtottak számomra. A csókunkba minden benne volt. Szerelem, vágy, kétségbeesés.. Olyan volt mintha soha nem akarna elengedni. De már én sem akartam. Már megbántam, hogy az első csókunkor elszaladtam. Végül elszakadtunk egymás ajkaitól. Homlokát homlokomra támasztotta, és mind a ketten vadul ziháltunk.
-Szeretlek. -suttogtam. Szeme felcsillant, és egy szívdöglesztő féloldalas mosolyt eresztett meg.
-Én is. Mindennél jobban. -mondta



Hosszasan egymás szemébe néztünk mikor megszólaltam.:
-Ugye tudod, hogy ezt Alice tervelte ki? -kérdeztem
-Igen. Gondoltam.
-Meg fogom neki köszönni, aztán meg lekiabálom a fejét. De valóban szánalmasak vagyunk. -kuncogtam
-Mért is? -kiváncsiskodott
-Mindketten szerettük volna, de egyikünk se lépett.
-De, én megcsókoltalak. -mondta vidoran
-Igen, utána meg rámásztál Tanyára. Szóval ez érvényét vesztette.
-Te meg Joshra.
-Igen de én nem csókoltalak meg.. Szóval...
-Apropó Tanya és Josh... -komorodott el.



Hirtelen elsötétült Edward komor arca, és Joshal szembe találtam magam.



"-Tanya én szeretlek. -mondta és mélyen a szemembe nézett.Áh.. szóval én vagyok Tanya.. Remek.. Ezek szerint Alice-ék hazamentek.
-Én is Josh! Mióta megjelentél azóta tetszel, de nem mertem bevallani. Edwardot már nem szeretem annyira. Amikor rámásztam nem is én voltam. -suttogtam. WÁÁÁ. Mingyárt hányok..

Josh arca egyre közelebb került az enyémhez. Vadul megcsókolt. Már percek óta csókolóztunk. Elkezdte levenni, a pólóm, én meg elkezdtem kigombolni az ingét.. "



Fújj!! Esküszöm kihányom a belem... Ilyen undoríó... Még jó, hogy nem láttam többet. Alice is lát ilyeneket?
-Mit láttál? -kérdezte Edward
-Josh, és Tanya aktív nyálcserét végeznek és egyébb.. khmm.. dolgokat csinálnak..
Edward szemében düh és gyűlölet gyúlt.
-Az idióta barátod.. Én Tanyat szeretem! -ordította.
-De előbb mondtad, hogy engem.. -nyögtem de a szavamba vágott.
-Csak nem hitted el? Mekkora egy naív vagy.. Én egyedül Tanya Denalit szeretem. Ő az életem. Te csak egy egyéjszakás kaland lettél volna. -horkantott fel.



Úgy érzem megaláztak, eltapostak. Nam hagyom, hogy ezt csinálja! Nem döngölhet a földbe! Azt nem engedem..
-Vagy úgy! Tudd meg Edward Cullen, te egy utolsó szemétláda, barom vagy! -sziszegtem. Szerencsére megindult a lift, és nem kell többet egy légérbe lennem vele. Mért szeretem még ezután is? Ez nem igazság! Még fél perc sem telt le, mikor kinyílt a liftnek az ajtaja. Úgy rohantam ki, mint akit üldöznek. Nem érdekelt, hogy valahol ott jön mögöttem.de csak egy dolog járt az agyamban: El innen..



Alice szemszög: (Rögtön azután, hogy Edwardék a liftben „rekedtek”



Működött a terv! Bennt ragadtak! Szerencsére Tanya nem hallotta, mivel már előre ment. Gyorsan utána siettem. Tanya már az egyik ruhaboltba válogatott. Odamentem hozzá.
-Tanya! Nemsokára iskola bál lesz. Ha itt végeztünk mennyünk, és vegyünk ruhákat.
-Oké, Alice, és köszi, hogy elhívtatok.
-Nem tesz semmit. -megkönnyítetted azt hogy összehozzam Edwardot, és Bellát... Tettem hozzá magamba.
Hirtelen látomásom volt.



„Edward és Bella, vadul csókolóztak, és elkezték egymásról levenni a ruhát.. De hirtelen, lezuhan a lift. Tanya meghallja, és lerohan. Az ajtó kinyílik, és a szerelmesek ijedten néznek rá.”

-Tanya, Jasper azt üzente látomásban, hogy sürgősen haza kell mennünk.

-Mi lesz Edwardékkal?

-Bella is látta. Amint tudnak jönnek. -hadartam

Persze ez óriási nagy hazugság volt, de ha muszáj...

Joshua szemszög: (jelenben)

Működött! Még csak 2 éve vagyok Volterrában, és már olyan fontos feladatot kaptam, hogy robbantsam szét a Cullen családot. És lám. Azt az idióta vörös Cullent, a barátnője ellen uszítottam, és azt a szöszit a vöröskére állítottam. Zseni vagyok!!! Aro büszke lesz rám. Megérdemlem a dícséretet.

Edward szemszög:

Egyik pillantaban még boldog voltam Bellával, aztán mikor elmondta a látomását, nagyon dühös lettem. Tudtam: Én Tanyat szeretem. Most itt futunk az erdőben. Alig várom, hogy szétverjem annak a ficsúrnak a képét... Hirtelen megláttam a Cullen villát. Bellát leelőzve, beszáguldottam a házba, egyenesen annak a Joshnak a szobájába. A kopogással se bajlódtam. Tanya és Josh ott falták egymást, megállíthatatlanul. Úgy tűnt, észre sem vették berontásomat. Fogtam magam, letéptem Tanyaról azt a ficsúrt, és kihajítottam az ablakon. Tanya rémült szemeivel nem törődve Josh után ugrottam. Ott ütöttem ahol értem. A vörös köd ellepte az agyam. Már nem láttam.

Bella szemszög:

Azért még sem engedhetem, hogy szétverje Josht! -futott át agyamon a felismerés és szélsebesen rohantam Edward után. Hamar odaértem Edward, épp Josht püfölte ahol érte. De Josh még talpon volt. Gyorsan oda futottam, és ellöktem Josht. De Edward már nem látta kit üt. Az agyát ellepte a vörös köd. Késő volt, nem menekülhetem. Edward már engem püfölt. A 3 ütésig bírtam talpon maradni, majd elestem. Nem tudtam menekülni. Gyomorszájon vágott, olyan erővel, ha talpon lettem volna, akkor biztosan 3 fát kidöntöttem volna. Edward a nyakamba méllyesztette fogait, majd erős ütést éreztem a fejemnél, és még hallottam, ahogy a lányok felsikítanak, és valaki letépi rólam Edwardot. Elnyelt a sötétség..

Alice szemszög:

Edward, püfölte Josht, és ekkor egy csík suhant el előttem. Félrelökte Josht, és a „csíkban” Bellát véltem felfedezni. Edward iszonyú erővel csapkodta. Bella elesett, és Edward gyomorszájon vágta. Majd órási csapást mért a fejére. Az összes lány -én is- felsikított, majd Jasper, Carlise, és Emmett közös erővel letépték Edwardot Belláról. Edwardot mintha álomból ébresztették volna. Körülnézett, és a szeme megakadt Bellán. Bella ruhája szakadt volt, haja gubancos. Karján egy elég nagy seb éktelenkedet. Nyakán egy harapásnyom. Eszméletét vesztette. Odarohantam bátyámhoz.

-REMÉLEM ÖRÜLSZ! EZT TE MŰVELTED! TE BÁNTOTTAD! REMÉLEM BÜSZKE VAGY MAGADRA! -ordítottam magamból kikelve, és pofonvágtam. Ilyen még soha nem fordult elő. De most megérdemelte. Emmett, odament Bellához, és óvatosan felemelte.

-Vidd a szobájába. -kérte Carlise, mire Emmett komoran bólintott, és felrohant. Bella rövid idő alatt mindenkivel megszerettete magát. Carlise és Esme lányukkont szeretik. Mi testvérként szeretjük őt, Edwardban meg még nem tudom, csak testvéri érzelmeket táplál Bella iránt vagy sem. Mert ha nagyobb érzelmeket táplál, akkor nagyon elcseszte.

Edward szemszög:

Alice, még az életben nem pofozott meg. De ezt megérdemeltem. Nagyon is. El sem hiszem, hogy ezt tettem vele. És amit a liftben mondtam... Nem is én mondtam. Vagyis én, de mintha más irányított volna. Az érzelmeim hirtelelen megváltoztak. Ezt soha nem fogja megbocsájtani.

1 hónap múlva:

Bella nem ébredt fel. Itt ülök mellette, csak 2 hete voltam egyszer vadászni. Borzasztó bűntudatom van. Semmire sem reagál. A teste hidegebb mint valaha, szemei alatt, mély sötétlila karikák vannak. Arca beesett. Olyan benyomást kelt, mintha beteg lenne. Nem is lehetne azt mondani rá, hogy alszik, annyira látszik, hogy nincs jól. Mért lökte el Josht? Valameik családtagom, hetente hoz neki vért, hogy ne gyengüljön le. De nem kel fel. Az egész az én hibám.

Bella szemszög:

Mindenhol csak sötétség van. Nem látok, vagy hallok semmit. Néha beszélgetés foszlányokat azért hallok, de semmi értelmeset. Nem tudom mért nem tudok felkelni. Sőt azt se tudom, hogy egyáltalán fel akarok-e kelni. Mi lesz ha felébredek? Edward ugyan olyan ellenséges lesz? Mi fog történni? Ezekre a kérdésekre nincs válasz. Hirtelen egy angyal hangját hallottam meg...

-Bella én úgy sajnálom... Tényleg. És én szeretlek. Nagyon. De mennem kell, Alice kiparancsolt vadászni. Tényleg sajnálom, hogy ezt tettem veled. Mindennél jobban szeretlek. -suttogta a fülembe. Már éreztem. A kezemet fogta, és mellettem kissé be volt süppedve az ágy. Az angyalok, nem mondanak ilyet... Edward. Nem akarom, hogy elmennyen! A kezemet elengedte, és felállt. A szemem kipattant, és a keze után kaptam.

-Nem akarom, hogy elmenny! -suttogtam rekedtesen

-Bella! -mondta örömteli hangon, és magához húzott.

-Én is szeretlek. -mondtam, és megcsókoltam. Ő sem habozott, és egy lassú érzéki csókban részesítettük egymást.